Miut�n haza�rtem neki�lltam valami eb�det f�zni, mert eszembe jutott, hogy megh�vtam a sr�cokat.
Szerencs�mre 1 �r�t k�stek, �gy volt el�g id�m.

- Sziasztok! – nyitottam ajt�t
- Szia! – k�sz�ntek egyszerre
- Bocsi, a k�s�s�rt.. – mondta Shin
- Ugyan, semmi baj. – mosolyogtam

M�r megett�k a levest, �s a m�sodik „fog�s” is t�lalva volt, amikor sz�t k�rtem magamnak…

- H�t, sz�val… tudom kicsit meglep� lesz a h�r, vagyis ink�bb k�r�s, amit most mondani szeretn�k. Mint tudj�tok, Strify �s �n m�r t�bb, mint 2 �ve �lt�nk egy�tt… �s… �s �gy gondoltuk, hogy, ha arra ker�lne a sor, ti lenn�tek a keresztap�k… mind a n�gyen.. S hab�r Strify m�r nem lehet k�zt�nk… s m�g a j� h�rt sem tudtam vele k�z�lni… rem�lem ti elfogadj�tok a felk�r�st… - g�rd�lt le egy k�nnycsepp az arcomon…

A fi�k s�ri cs�ndben �ltek, �s d�bbenten n�ztek r�m… Majd egy emberk�nt felpattanva j�ttek gratul�lni.
… Aznap este az �j ig�zetet mormolva �reztem, ahogy valaki v�gigsim�tja a karom… Tudtam, hogy Strify az, de nem akartam ezzel foglalkozni. Hisz tudtam, hogy ha engedem sosem tudom majd elengedni… Er�sen �sszpontos�tottam a kis versik�mre, s nem hagytam magam. Mikor v�geztem, egyed�l �reztem magam a szob�ban… Amit�l kiss� elszomorodtam. De tudtam �gy lesz a jobb.

* * *